Tolmácsolás Fordítás Kérje árajánlatunkat!

Nyelvi érdekességek

Nyelvtannal az agyvérzés ellen

Magyar kutatók egy csoportja rájött, hogyan lehet kiszűrni egy ötven év felett szinte mindenkit érintő, de általában jó ideig tünetmentes betegséget egy pofonegyszerű eljárás segítségével. A nyaki verőérszűkület veszélyes dolog, de a beszédkészségben beálló mérhető romlás jól jelzi, ha valakinek további kivizsgálásra van szüksége.

A közelmúltban publikált tanulmány lényege, hogy mivel a nyaki verőerek az agynak szállítanak oxigént és tápanyagot, a szűkületük az agy teljesítményében is lemérhető. A trükk az, hogy tudni kell, milyen feladattal tudjuk úgy megmozgatni a különböző területeket, hogy azok ne legyenek túl összetettek, mégis komoly munkát várjanak el az agytól.

Németh Dezső pszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének docense szerint ez nem is nehéz: beszéd közben az agy elég sok területe működik, hiszen egyszerre van szükségünk az emlékeinkre, szavak felidézésére, a nyelvtani szabályok aktiválására, figyelnünk kell a kivételekre, és közben még a hangképzésre használt szerveinket is működtetnünk kell.

A kutatók eredetileg egy nagy projektben a szegedi klinikával közösen a karotiszos betegek állapotát mérték fel. Sokan azok közül, akiknél diagnosztizálják a betegséget, előbb-utóbb műtétre szorulnak, Németh és munkatársai pedig egy átfogó felméréssel a beteg műtét előtti és utáni állapotát mérik fel. Harminc különböző teszt van, ezeken felfigyeltek arra, hogy a főnevek tárgyas és többes számú alakjait a tünetmentes karotiszos betegek egy része már jóval azelőtt elhibázza, hogy az érszűkület komoly egészségügyi problémát okozna. A Vécsei László professzor és Sefcsik Tamás által vezetett nagyobb projekt kis része volt ez az eredmény. Bár a vizsgálathoz használt eszközök egy része közismert, a konkrét eljárást ezen a betegcsoporton előttük még senki nem használta.

A karotiszszűkület mindenkit érint, de harmincöt-negyven éves kortól felfelé válik igazán veszélyessé. A nyakban négy verőér van, ebből kettő az arcot és a szemet, másik kettő a nyakat és az agyat látja el vérrel. Az előrehaladott szűkület ultrahanggal jól vizsgálható, de ez általában csak akkor kerül szóba, amikor már komoly jelek mutatják, hogy baj van. Szűkületnél akár maradandó kognitív károkat szenvedhet el a beteg, aki nem sokkal azelőtt klasszikus neurológiai vizsgálatokkal szűrve még tünetmentes volt. Fontos tehát, hogy minél hamarabb fedezzük fel az eseteket.


Kutya, kutyát, kutyákok

A most közzétett vizsgálat a lehető legegyszerűbb. A betegeknek szavakat mondanak, és nekik a tárgyas esetet, a többes számú alakot, illetve ezek kombinációját kell visszamondaniuk. Egy egyszerű példán keresztül tehát a kutya szóra a kutyát, kutyák, kutyákat választ várjuk. A harminc kérdésből egy egészséges felnőtt ember általában egyet vagy egyet sem hibáz el – azoknak viszont, akiknek a beszűkült nyaki ereik már nem szállítanak elég tápanyagot az agy megfelelő területeire, sokszor a legegyszerűbb példák is problémát okoznak, a kivételes vagy bonyolultabb esetekről nem is beszélve.

„Az, hogy időnként a válaszadó lelassul vagy elgondolkozik mondjuk a majom szó három kért változatán, természetes” – mondja Németh. „Azonban ha valamilyen agyi patológia van, az emberek nagyon sokszor elkezdenek olyasmiket mondani, hogy majomot, csőt, egért, illetve összeakad a nyelvük, és nem bírják kimondani, hogy egereket.” A kutató szerint a ragozás automatikus, zsigeri dolog, ha bármi baj van vele, azt nehéz kompenzálni, így nagyon látványosan kijön még az ilyen egyszerű, eredetileg Pléh Csaba professzor és munkatársai által, a gyerekek nyelvi fejlődésének vizsgálatára kifejlesztett feladat alapján is.

Kép a Nyelvfejlődési szűrővizsgálat c. könyvből. A gyerekeknek mutatott képek, illetve az ezekhez kapcsolódó kérdésekkel jól mérhető a beszédfejlődés. Ennek a vizsgálatnak egy egyszerűsített, felnőttekre szabott változata segíthet kiszűrni a nyaki verőérszűkület korai stádiumát. Fotó: Pléh Csaba / Palotás Gábor / Lőrik József

A kiértékelés egyértelmű: ha valaki sokat hibázik, annak érdemes ultrahangvizsgálatot kérni. Az eddigi eredmények elég biztosan jelzik, hogy a módszer működik, de a mindennapi alkalmazástól még messze vagyunk. Némethék a tanulmányt egy 48 fős csoport eredményei alapján írták, 24 karotiszos beteg és 24 egészséges részvételével. Ez persze nem túl nagy elemszám, most jönne az a rész, hogy az ilyen pácienssekkel foglalkozó orvosok elkezdjék alkalmazni ezt a módszert. Németh szerint néhány száz vagy ezer vizsgálat után derülhetne ki, hogy valóban diagnosztikai eszközként is alkalmazható-e ez a teszt.

A most kidolgozott teszt egyik legérdekesebb része, hogy szinte minden nyelven felhasználható lehet. Magyarul a többes szám képzése tűnt a legalkalmasabbnak, angolul az igék múlt ideje hozhatja ugyanezt az eredményt, de tulajdonképpen bármelyik olyan nyelv alkalmas lehet, aminek egy-egy szabályánál léteznek kivételek, vagy ahol a nyelvtani rendszer kicsit összetettebb.

Franciául és spanyolul már összeállt a vizsgálathoz kellő tudásanyag, de minden nyelven működhet, csak meg kell vizsgálni, mi az a nyelvtani tulajdonság, ami a legeredményesebb lehet. Ha a további vizsgálatok is alátámasztják az eddigi eredményeket, az olcsó és egyszerű magyar módszernek csak időre van szüksége ahhoz, hogy a világon elterjedve emberek ezreinél segítse az agyvérzés és egyéb érrendszeri betegség előszűrését.

Forrás: index.hu

"Köszönöm a gyors és szakszerű fordítói munkát, és a sok-sok hétvégi fáradozást!"
Nagy Gábor, Miskolc
"Cégünknél már többen tolmácsoltak, de mióta Márta nekünk dolgozik, azóta zökkenőmentesek és sikeresek az auditok. Mindig felkészülten érkezik, és megbízhatóan tolmácsol."
Andreas Grosser, Bombardier Transportation Hungary Kft.
"Seit 2004 übersetzt und dolmetscht Márta für meine Teambuildings und interkulturelle Trainings. Zuverlässig, mit hoher Qualität und in aller Seiten verständlicher Form erfüllt sie meine Erwartungen."
Anna Hang, Consensus
Elérhetőségek
+36 20 245 2921